Dunakanyari bringatúra babával
2020. június 24. írta: Teker a Csalad

Dunakanyari bringatúra babával

Gyerekkel ideális, biztonságos, szinte autómentes pedálozás a Verőce-Szob közötti tekerés. Kényelmes tempóban másfél, maximum két és fél óra alatt letekerhető egyik irányba. Közben végig pazar a kilátás, folyamatosan van lehetőség megállni pihenni, ha úgy jönne ki a lépés, illetve jó pár bicós- és gyerekbarát helyet is találhatunk útközben.

3-teker_simon2.jpg

Átlagos, lelkes biciklizős család vagyunk. Nem teljesítménytúrázók, de azért bármikor megcsinálunk egy Velencei-tó-kört, vagy letekerünk Csillaghegyről (ahol lakunk) Kisorosziig, illetve én, ha tehetem, bicóval megyek munkába. Zsófi lányunk megszületése előtt átlagosan két-három hetente toltunk egy egy- vagy kétnapos bicajtúrát, főleg itthon. A baba hét-nyolc hónapos koráig le kellett mondanunk a közös bicajozásokról, de nagyon vártuk, hogy stabilan üljön, és végre felszerelhessük hátulra a kerékpárülést, hogy legalább kisebb túrákra indulhassunk. Pár római-parti és Budakalász–Duna-parti kör után eljött az ideje, hogy nagyobb túrákat tegyünk.

Az egyik első „egész napos” (értsd: babával egész napos) túrát az egyik kedvenc lazulós célpontunkra, a Nagymaros környéki kerékpárútra terveztük. Az elmúlt időszakban egyre népszerűbb Dunakanyar-kerékpárút tökéletes program babával is. Mióta a 2-es főutat felújították, Budapestről, különösen az északi részről egy órán belül elérhető a környék. A kerékpárút viszonylag biztonságos, keveset kell menni autók között, nincsenek nagy emelkedők, pazar a kilátás, és végig lehet találni jó pihenőhelyeket ledőlni, akár a Duna-parton, akár újonnan megnyílt chilles helyeken.

A kocsira rakható kerékpárszállítót már rutinból pillanatok alatt feldobtuk, beraktuk a gyerekülést, és irány Verőce, amely tőlünk körülbelül negyvenöt perc autókázásra van. Próbáltunk úgy időzíteni, hogy a hátulra felszerelhető, kissé hátradönthető kerékpáros-babaülésben is jól elüldögélő, akkor tíz hónapos Zsófi babánk délelőtti alvása pont a túra első hosszabb szakaszára essen. Na, ez totál nem jött be, teljesen felpörgött a sok új látnivalótól, nagy érdeklődéssel nézte a mellettünk elsuhanó kerékpárosokat, kutyákat, házakat, ki tudja, még mit. Így megálltunk ejtőzni, és harapni valamit a Nagymaros közepén található Piknik Manufaktúrában. Szerencsére egyre több bicajos- és általában gyerekbarát hely nyílt gyakorlatilag a kerékpárút mellett ezen a szakaszon, mint például még kicsit lejjebb a gödi Gátőrház, Kismaros felől Nagymaros előtt a Nomád Bár, illetve Zebegény után az Élesztő Plázs. Bár néha azért hangos zene is szól ezeken a helyeken, ami gyerekaltatás esetén azért nem a legideálisabb.

3-teker_simon1.jpg(Ez a kép is egy dunai biciklitúrán készült, csak pár hónappal később.)

A pihengetés után Nagymaroson a Duna városi, kellemes partszakaszán lehet végigtekerni, ahol amúgy csomó rosszabb-jobb kajálda is van. Bár Dunakeszi és Vác környékén is egy-egy rövidebb szakaszon a Duna-parton fut a bicajút, az igazán pazar látvány és Duna menti út Nagymaros előtt kezdődik. A Nagymaros–Zebegény közötti szakasz eleinte a vízparti parkban sajnos az árvízi töltés mögött fut, de utána jön egy hosszabb szakasz Zebegényig végig a Duna-parton, bár a kocsik mellett, de különálló kerékpárúton. Ezen a pár kilométeren gyerekkel elég esélytelen megállni pihenni, de cserébe a látvány egészen lenyűgöző. Mivel a babánk édesdeden aludt az ülésben, csak átsuhantunk Zebegény kedves kis vízparti házai között, majd a Zebegény utáni lazulós, kézműves sörös, kávézós helyek mellett is, végül a kis ártéri erdőn keresztül Szobig. Ez az egyik legbékésebb szakasz általában már kevesebb túrázóval, viszont szinte végig kátyúkat kell kerülgetni. Mivel még mindig aludt a gyerek, kerültünk egyet Szobon, és nemsokára visszaindultunk.

Zebegény előtt elkezdett ébredezni Zsófi, így az egyik békés, kavicsos öbölben kiültünk kicsit játszani, és mi is elővettük a hátizsákból a rágcsákat, üccsiket. Szerencsére az egész út, leszámítva a Zebegény–Nagymaros közötti szakaszt, tele van olyan Duna-parti pihenőhelyekkel, ahol nyugodtan meg lehet állni lazítani vagy piknikezni.

Kis játék után újra bicóra pattantunk, és már tempósabban tekertünk vissza Verőcére, még egy játszós megállással, amikor is Zsófi határozottan jelezte, hogy már unja az üldögélést.

Összességében ez egy igazán jó, szülőknek is teljesen chilles, egész napos program, amelyet kölyökkel nagyjából nyolc-kilenc hónapos kortól tudok ajánlani.

Íme egy térképes leírás az útszakaszról: http://turakereso.hu/tours/dunakanyar-kerekparut-szob-kismaros/

Írta: Simon Gergely

A bejegyzés trackback címe:

https://tekeracsalad.blog.hu/api/trackback/id/tr2315913022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.