Mindig is fontos része volt az életemnek a mozgás, a sport, a természetjárás, így egyértelmű volt, hogy ezt a gyerekeinknek is szeretnénk átadni. Kicsi koruktól kezdve gyakran jártunk velük kirándulni. Kezdetben bringás ülésben vittük őket bicajozni, majd saját kerékpárjaikon tekertek velünk. Sokszor lelkesen jöttek, de alkalmanként meg kellett küzdeni a “nem akarok”, “nem bírom”, “elfáradtam” nehézségeivel és ennek kifejezőbb, hisztis változatával. Kis korban még kevés gyereket elégít ki a mozgás öröme és a táj szépsége. Kell valami plusz motiváció: egy kilátó pont, egy pecsét, egy beígért fagyi vagy más teljesíthető kihívás.
(Kerékpáros) túrázás során nagyon fontosnak gondolom a megfelelő útvonal kiválasztását és a fokozatosság betartását, hogy a túra tényleg élmény legyen a gyerekeknek.
Első “komolyabb” túráink során, amikor már ők is saját bringával jöttek - az Által-ér mellett (Tatabánya-Tata), a Duna mentén tekeregtünk, illetve a Velencei-tavat kerültük körbe. A kör, mint teljesítendő cél vonzó a srácok számára. Ők is, mi is szeretjük a kitűzött cél teljesítésével járó örömöt és elégedettséget. Így közösen kezdtünk ötletelni, hogy mi legyen a következő kihívás. 2017-ben a Tisza-tó még nem volt biztonságosan körbetekerhető, a Deseda körről akkor még nem hallottunk, a Balaton túl nagynak tűnt. Nagyobbik fiam, aki amúgy térkép rajongó, ekkor dobta be az ötletét: ‘Menjünk a Fertő-tóhoz!’. Nem sokáig gondolkodtunk rajta, kitűztük a célt, a tavaszi szünetben körbetekerjük a tavat.
Igen ám, de annak ellenére, hogy a tó nagy része Ausztriában van, a tavaszi szünet még náluk sem főszezon, így a szervezés és az ideális szállás megtalálása nem volt könnyű feladat.
A srácokkal - akkor 5 és 7 évesek - korábban nem mentünk több napos tekerésre, így nem voltunk benne biztosak, mennyit tudnak menni; hány km-rel számoljunk egy napra, hogy ne vegyük el a kedvüket egy életre a kerékpáros túrázástól. Végül 5 éjszakával kalkuláltunk és úgy döntöttünk, a tavat vasúton közelítjük meg.
Amit biztosan tudtunk, az az, hogy a világítótorony esti megtekintése céljából egy éjszakát Podersdorfban szeretnénk tölteni; ez volt a szakaszolás megtervezésének origója. A 120 km-es kört körülbelül 25 km hosszú szakaszokra osztottuk, figyelembe véve, hogy az előszezonban hol találunk megfelelő szállást.
A túraszakaszok így alakultak:
- nap: Fertőszentmiklós pu. - Fertőújlak, 12 km
- nap: Fertőújlak - Podersdorf, 26 km
- nap: Podersdorf - Purbach, 26 km
- nap: Purbach - Fertőrákos, 30 km
- nap: Fertőrákos - Hegykő, 20 km
- nap: Hegykő - Fertőszentmiklós, 8 km
A tó végig jól és biztonságosan kerékpározható és szerencsére minden napra jutott a gyerekek számára is vonzó látnivaló, ami ébren tartotta a lelkesedésüket. Nagyon élvezték Fertődön a kastély francia parkját, annak zegzugos úthálózatát, legyezőszerű sugárútjait. Csodálkozva álltunk meg és fürkészve lestük a Fertő-Hanság Nemzeti Park kilátópontjairól a kócsagokat, gémeket és egyéb vízi madarakat. Az út mentén találtunk mini állatfarmot is, ahol lelkesen etették a gyerekek a kecskéket, kacsákat, nyulakat; de egy-egy mély pontnál tovább lendítette őket egy út menti traktor, amibe bele lehetett ülni vagy egy kisebb játszótér, ahol a monoton tekerést felváltotta a hinta, a mászóka, a homokozó öröme.
A legemlékezetesebb felfrissülést Rust városának bringaparkja adta, ahová fáradtan és kissé elnyűtten érkeztünk. A fiúk, meglátva a bringapark hullámos, kanyargós útvonalát, nem sokáig hezitáltak; rögtön kipróbálták a pályarendszert. Másfél óráig meg sem álltak, csak tekertek fel-le. A plusz kilométerek nemhogy lefárasztották őket, de az élmény új lendületet adott nekik, így gond nélkül tekerték le a szállásig hátralévő 10 km-t.
Az online felületeknek és aktív turisztikai ajánlóknak köszönhetően egyre több “kész” útvonal közül választhatunk, de egy kis utánajárással magunk is megtervezhetjük túráinkat. Gyerekek esetében elsődleges szempont a biztonságos útvonal megválasztása - lehetőleg gépjárműforgalomtól mentes vagy nagyon alacsony forgalmú utakra vigyük őket. Kis korban inkább vízszintes szakaszokat keressünk, de ahogy nőnek, fokozatosan beiktathatóak meredekebb szakaszok is. Ha a gyerek nyitott rá, érdemes bevonni a túra szervezésbe, érdekes fotókkal felkelteni az érdeklődését és ezzel elérni nála, hogy ő akarjon az adott túrán végigmenni, az adott helyszínre ellátogatni.
Természetesen minden gyerek más, minden gyereknél más segít - de ha rendszeresen közösen kimozdulunk és megnyitjuk számukra a kalandozás világát, akkor nagyobb eséllyel találják meg ők is a túrázás szépségét és vonzerejét. Nagyobb eséllyel fognak ők is lelkesen túrázni, kerékpározni, aktívan kikapcsolódni.
Jelen helyzetben, amíg a Fertő-tó körbetekerése nem ideális úticél, addig javaslom más gyerekbarát kerékpáros útvonalak és helyszínek felfedezését. Merjünk elindulni!
Ha a nagyszülők nyitottak rá, vigyük őket is. Ebben a korban még hasonló tempót és távot bírnak; nekünk is jól jön a segítség a gyerekek körüli feladatoknál és ők is élvezik az unokákkal közös élményeket.
Jön az őszi szünet, pattanjunk bringára!
Írta: Tombor Katalin
Fotó: Tombor Katalin
