Családi tekerések és a KRESZ
2020. június 24. írta: Teker a Csalad

Családi tekerések és a KRESZ

Amikor kerékpártúrát tervezünk, nem csak az egész család számára szórakozást és kikapcsolódást nyújtó programot kell előkészítenünk, de arra is ügyelni kell, hogy megfeleljünk a közúti közlekedés szabályainak.
5-kresz_tacs_3.jpg

A fenti elvárás nem mindig egyszerű. Nagyon jóindulatúan kijelenthető, hogy a KRESZ gépjármű-közlekedésre vonatkozó szabályait a legtöbb közlekedő megfelelően ismeri és a gyakorlatban alkalmazza. A kerékpárokra és a kerékpáros közlekedésre vonatkozó kitételekben már jóval kevesebben mélyedtek el. És még náluk is kevesebben vannak, akik ismerik a gyerekekre, illetve a gyerekek szállítására vonatkozó szabályokat. Ráadásul ezen a téren szigorúbbnak kell lennünk a szabályoknál is, hiszen felelősek vagyunk az egész család biztonságáért.

 

Milyen eszközöket használhatunk, illetve kötelező használnunk a családi túra során?

 A KRESZ szerint „a kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.” Eszerint a családi kerékpártúrán kerékpárként használhatjuk a

  • hagyományos kerékpárokat
  • fekvő kerékpárokat
  • trike-okat (háromkerekű fekvőkerékpár)
  • tandem kerékpárokat
  • és mindezek elektromos rásegítéses – pedelec – verzióit is

5-co-pilot_kresz_tacs.jpgSokszor előfordul, hogy a KRESZ követi a gyakorlatot...

A kerékpárokhoz azonban a KRESZ szerint „tilos oldalkocsit, valamint – a kerékpárutánfutót kivéve – egyéb vontatmányt kapcsolni”. Ez azért érdekes, mert érinti a kereskedelmi forgalomban is kapható „co-pilot” vontatmányt, mellyel a gyerekek részt tudnak venni a hajtásban (lásd mellékelt kép). Itt tegyük hozzá, hogy az ilyen eszközök terén a KRESZ kis csúszással leköveti a megjelenésüket, érdemes mindig tájékozódni a hatályos szabályok szerint. Egyelőre kizárja a KRESZ olyan szerkezet használatát is, mellyel egy gyermekkerékpárt a homlokcsövénél fogva rögzíthetünk vontatmányként a felnőtt kerékpárhoz. Utóbbi kapcsolásról külön is rendelkezik a KRESZ: „Tilos kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni.”

A kerékpárhoz gyerekek szállítása céljából tehát kizárólag az erre a célra tervezett és a szabványoknak megfelelő gyerekszállító kerékpáros-utánfutót csatolhatunk, a gyári alkatrészek segítségével. Ezeken fel van tüntetve az is, hány kilogrammig terhelhetők, hány éves korig használhatók, illetve alkalmasak-e több (két) gyerek szállítására is. Az internetet böngészve sokszor találkozhatunk olyan értelmezésekkel, miszerint a KRESZ szerint kerékpáros-utánfutóval sem vihetjük magunkkal a gyereket. A 46. § foglalkozik a személyszállítással, de a 6. pontban a pótkocsikon való személyszállítás tiltásáról ír csak. A gyerekszállító kerékpáros-utánfutó nem keverendő össze a pótkocsival. Utóbbit olyan járműként definiálja a KRESZ, amely „gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült”, a kerékpár pedig a három közül egyik kategóriába sem tartozik bele.

A kerékpárra ilyen célra gyártott és az európai szabványoknak megfelelő gyerekülést is felszerelhetünk, hátulra és előre is. Erről így rendelkezik a hatályos KRESZ: „A kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén.” (A pótülés itt a hivatalos kereskedelmi forgalomban is kapható gyerekülést jelenti.) „A kerékpárra gyermekülés olyan módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja.” Utóbbi kitétel vonatkozik az utánfutóra is, vagyis mindig meg kell győződni arról, nincs-e kitakarva a világítás, ha igen, akkor a gyerekülésre, vagy az utánfutóra szereljünk megfelelő lámpát. Az előre szerelhető gyerekülés legfőbb előnye, hogy ilyenkor a legközvetlenebb a kommunikáció a gyerekkel, látjuk minden mozdulatát, könnyebben beszélgetünk vele. Az előre szerelhető ülésben a gyerek is jobban látja az utat. Hátrány, hogy kényelmetlenebbé teszi a kerékpár irányítását, mint a hátsó gyerekülés. Utóbbi kényelmesebb a szülőnek és talán a gyereknek is, viszont menet közben nehezebb beszélgetni a gyerekkel és folyamatosan figyelni rá. Akár gyerekülést, akár utánfutót választunk, ne élesben próbáljuk ki először, hanem a gyerek tömegének megfelelő ballaszttal gyakoroljunk kicsit.

5-kresz_tacs_1.jpg

A szabványos gyerekülésen és a kerékpáros-utánfutón kívül minden egyéb más gyerekszállító eszköz szabálytalan, a hátunkra vehető szállítótól kezdve a különböző kendőkig.

Bár hivatalosan a KRESZ nem rendelkezik róla, gyerekek számára határozottan fontos a fejvédő használata. A környező országokba egyébként nem tervezhetünk bringatúrát sisak nélkül. Szlovákiában lakott területen kívül mindenkinek fejvédőben kell tekerni, Csehországban tizennyolc év alattiak számára mindenhol kötelező a sisakhasználat. Ausztriában tizenkét év alatti gyerekeknek mindenhol, nem csak kerékpározva, de a kerékpáros-utánfutóban is előírás a fejvédő viselése. Horvátországban tizenhat év alatt mindenhol kötelező a sisak használata. Ha tehát külföldön is túrázunk, érdemes tájékozódni a szabályokról.

A KRESZ által előírt kötelező tartozékok és a kerékpárra vonatkozó szabályok – amennyiben a gyerekek részt vesznek a közlekedésben – a gyerekkerékpárra is vonatkoznak, a megfelelő állapotú fékektől a világításig. „Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben lehet közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el, és lakott területen kívül kerékpáros fényvisszaverő mellényt (ruházatot) visel a kerékpáros.” A hatályos KRESZ tehát már nem ragaszkodik a mellényhez, de a kerékpáros ruhán ott kell lenni a fényvisszaverő csíkoknak. Érdemes napközben is jól látható, világos színű ruhadarabokban és sisakban kerékpározni, ezek nagyban javítják a láthatóságot.

 

Milyen utakat választhatunk?

Ha már átláttuk, hogy milyen bringával és felszereléssel indulhatunk el családostul, a használható útvonalak szempontjából egyszerűbb dolgunk van. Életkor szempontjából – talán furán hangzik – minimálisan korlátozza csak a KRESZ az utak használatát. „12. életévét be nem töltött gyerek nem kerékpározhat főúton” – ezen kívül semmilyen korra utaló korlátozást nem találunk.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha településeket átszelő túrát tervezünk, előtte mindenképpen nézzük meg a térképet. Főútnak a KRESZ szerint a főútvonal táblával ellátott út számít, melynek csak a főútvonal vége táblánál van vége. A Google Térkép például sárgával jelöli az első és másodrendű főútvonalakat is, ezeken nem bringázhatunk tizenkét éven aluli gyerekkel. (Különböző térképeken különböző lehet a jelölés, például piros az elsőrendű, narancssárga a másodrendű főútvonal.) Családi túra tervezésénél tizenkét éven aluli gyerekkel lehetőleg kerüljük a főútvonalakat, hiszen településeken is előfordulhat olyan faramuci helyzet, hogy a tizenkét éves gyerek a járdára kényszerül (mert nem tekerhet a főúton), a szülők viszont nem tekerhetnek a járdán, mert számukra a főút kerékpározásra alkalmas. Mellékutakon, vagy nem szilárd burkolatú utakon azonban fiatalabb gyerekekkel is tervezhetünk kerékpározást. Utóbbi esetben mindenkinek a józan belátására van bízva, hogy milyen idős srácokkal, lányokkal vállalja a közlekedést. Nehéz ebben a kérdésben tanácsot adni, hiszen ha egy gyerek pár éves korától kezdve következetesen hozzá van szoktatva a forgalomhoz, már kisiskolás korára is kialakulhat a megfelelő rutinja, míg aki kevésbé gyakorlott vagy fegyelmezett, akár tizenöt évesen is veszélyt jelenthet önmagára és közlekedő társaira nézve...

A fenti életkori megkötéstől eltekintve a gyerekekre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a felnőtt kerékpárosokra, vagyis alapesetben az úttest jobb szélére húzódva kell közlekedni. A KRESZ rendelkezik arról is, hogy ha az adott irányban kerékpáros-infrastruktúra van kialakítva, akkor kötelező azt használni. Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz-forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.”

5-kresz_tacs_2.jpg

A járdán alapvetően tilos és nem is ajánlott kerékpározni, még akkor sem, ha a tizenkét évesnél fiatalabb gyerekek főútvonal mellett – egyetlen lehetőségként – használhatják a járdát. Felnőttek számára egy esetben tesz kivételt a KRESZ: Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár-közlekedésre alkalmatlan, kerékpárral a gyalogosforgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.” Biztonság szempontjából a járdáról és sok kerékpárútról (főleg a megosztott gyalog- és kerékpárutakról) is elmondható, hogy a rutintalan és figyelmetlenebb közlekedők miatt sokkal több váratlan szituáció adódik, mint a közutakon, tehát balesetveszélyesebbek lehetnek, mint amikor a gépjárműforgalommal közösen kell közlekedni.

Közútra vonatkozó fontos szabály, hogy csak egymás mögött, libasorban szabályos a kerékpározás, ugyanakkor önálló kerékpárúton lehetőséget ad a KRESZ az egymás mellett haladásra.

Magától értetődő, hogy a táblával is jelzett autópályákat és autóutakat kerüljük el kerékpárral. Arról azonban nem mindenki tud, hogy az egyszámjegyű főutakra sem érdemes kerékpártúrát (főleg nem családi túrát) tervezni, hiszen ezeknek sok szakasza vagy autóút minősítésű, vagy ki van téve a kerékpározni tilos tábla. Utóbbival sok kétszámjegyű főúton is találkozhatunk.

És még néhány tanács útvonalválasztáshoz: Ne térkép alapján döntsünk, hanem tájékozódjunk, merre alacsony a forgalom, melyek azok az útvonalak, melyeket jól ismerünk. Ha ritkán találkozunk gépjárművel, a harmadrendű vadregényes utakon nagyobb élmény lehet a bringázás családostul is, mint a frekventált kerékpárutakon. Az ideális terep azonban családi túrához egy kiváló kerékpárút. Sokszor a folyók mentén találunk ilyet, de Magyarországon népszerű a Velencei-tó megkerülése, a Fertő tó és a Balaton körüli kerékpárút is, a nemrég összezárt kerékpárút kör a Tisza-tónál pedig igazi bringás paradicsom lehet. Fontos az is, hogy már egészen fiatal koruktól fokozatosan szoktassuk a gyerekeket a bringához és a forgalomhoz, a gyereküléstől a futó- és a kis biciklin át a komolyabb gyerekbringáig. Érdemes terepen is kirándulni a képességek fejlesztése érdekében.

Írta: Takács Tamás
Fotó: Takács Tamás

A bejegyzés trackback címe:

https://tekeracsalad.blog.hu/api/trackback/id/tr4915913156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.